Túróczi Réka interjúja életmódról és egészségről

Túróczi Réka interjúja életmódról és egészségről

Kora tavasszal már mindenki a jövőre koncentrál, és valahogy törvényszerűen mindenki életmódot akar változtatni. Ezen fogadalmak jó része pedig az ismeretségi körömből következtetve is az egészséges életmóddal, diétával, vagy éppen a sportosabb életmóddal kapcsolatos. Januárban megtelnek az edzőtermek, és mint ahogyan hajlamosak vagyunk elhanyagolni ezeket a dolgokat a mókuskerékben év közben, ilyenkor kisangyalokká változva, örömmel majszoljuk a salátákat öntet nélkül, és megyünk el az edzőterembe a héten ötödször, mintha az a mindig is így lett volna megszokott. Persze így március elejére sokak elveszítik lelkesedásüket, és már fele annyira sem gondolják komolyan azt az életmód váltást. De mi van azokkal, akik nemhogy még most, de az év minden napján tudatosak és példaértékűen élik életüket? Akik nemcsak januárban kisangyalok és akiknek megszokássá vált az, ami másnak csak időszakos odafigyelés.

Ebben a témában jobb példát nem is hozhatnánk, mint Túróczi Rékát, azt a három gyermekes anyukát, aki hazánkban a legprofibban mutatja be a futás szépségét social média felületein, akitől bármikor megkívánunk egy jó délutáni mozgást: legyen az beltéri konditermi edzés, futás a Margit-szigeten, vagy úszás Komjádiban. Réka, mi az a belső késztetés, amitől ennyire lelkes vagy az év 365 napján?

Réka: Rengeteg dolgot lehet itt felsorolni. De a legfontosabb talán a mozgás és sport szeretete és a megannyi jó hatása, ami által megváltozik az ember élete, ha rendszeresen a napi programjai között van. Egy pont után ez már egyfajta pozitív drog és az ember különböző életszakaszaiban más-más a domináló motiváció. Amikor elkezdtem, az alakszépítő hatása volt az elsődleges, kismamaként a magányos aktív kikapcsolódás és felfrissülés lehetősége a napi mókuskerékből, kisgyerekes anyukaként már inkább a személyes példamutatás a lényegesebb a gyerekek sportra nevelésében, valamint a családi összetartásban. Rengeteg közös programlehtőséget nyújt a gyerekekkel. Az önző egyéni teljesítménykényszeremet is jól kiszolgálja, sikerélményekkel építi az egészséges öntudatot és persze folyamatos motiváció az egészség megőrzése is.

Van csaló napod?

Réka: Előre eltervezve? Nincs nagyon. Az élet viszont mindig teremt olyan időszakokat, amikor az edzésben egy-két napot, vagy éppen többet kénytelen vagyok kihagyni. Vannak viszont futásmentes napok, vagy olyan napok, amikor csak átmozgató, regeneráló edzést csinálok. Inkább az intenzitásban „csalok”, ami nem igazi csalás, mert nagyobb a kára, mint a haszna, ha mindig keményen edz az ember!

Az étkezésben minden nap csalok egy kicsit. Nem hiszek a dömpingszerű fogyókúrákban, majd bűnözésekben. Az állandó diétában hiszek, amit kb. 90%-osan tartok. A többi 10 % a napi csalás. Ez a gyakorlatban egy-két kocka csokit / egy fagyit / cukros shaket vagy egy pár harapás szendvicset, pizzát jelent. Így nem érzem azt, hogy ezek az ételek örökre tiltólistásak, viszont pont ezekből a „bűnösebb” ételekből sosem eszem tele magam. Két mottóm van: a bűnös kajáknál: „csak az íze kedvéért”, általában pedig: sosem éhezem és sosem eszem tele magam! Az étkezés nagy része funkcionális a tápanyagfelhasználás szempontjából, tehát nem szeretek többet enni, mint amire szükségem van és próbálok jó minőségű és jó tápanyagértékű ételeket enni. Hozzáteszem könnyen beszélek, mert sem konyhatündér, sem gourmet nem vagyok!

Hogyan néz ki egy nem rendhagyó időszak az életedben, mint például egy családi nyaralás, vagy egy ünnepi időszak? Hogyan iktatod be a nyüzsgésbe és teendőkbe a napi rutint?

Réka: A családi nyaralás a sokkal könnyebben megoldható része a dolognak. Ott biztos van a gyerekeknek egy-két óra csendespihenő, vagy még a reggeli kelésük előtt (ami ilyenkor azért kitolódik) elintézem az edzést. De sokszor a lányommal együtt futunk, vagy amikor a tengernél vagyunk az apukám, vagy barátaim figyelnek a gyerekekre, addig én úszom 40 percet.

Hogy telnek az ünnepek, mint például a karácsony? A nagy traktákra, bejglire, töltött káposztára és mákos gubára gondolsz? Nem szeretem teleenni magam. A nagy ünnepek is pont olyanok, mint a többi nap. Eszem mindenből, de keveset (a tésztákból, édességekből még kevesebbet, a húsokból eszem többet) és mindig találok egy kis lopott órát az edzésre. Egyébként nem értem az embereket. Pont a nagyobb ünnepekkor és az utazásokkor lehet jobban időt találni az edzésre, hiszen mindig van otthon valaki, aki vigyáz a gyerekekre. Illetve kipihentebbek vagyunk, mert többet alszunk pl. utazáskor. Szóval nálam ez fordítva működik, ezekben az időszakokban sokkal könnyebb időt találnom a sportra. Hétvégén is. A szűk keresztmetszet inkább a dolgos hétköznapok mind idő, mind energikusság szempontjából.

Mit üzensz, vagy javasolsz azoknak, akik nehezen tudják valódi állandóságként kezelni a egészséges életmódot, inkább ciklikusan váltogatják a „megszokott” illetve sportos időszakokat?

Réka: Mindig arra gondoljanak, hogy a test nagyon könnyen leépül, viszont annál nehezebb a visszaépülés. Sajnos ez nincsen egyenes arányban: amit egyszer megszerzünk, könnyen elveszik. Amit elvesztettünk, nehéz visszaszerezni. Egyszerűen nem éri meg az ellustulás semmilyen szempontból. Hiszem azt, hogy a mindennapi jókedvünkhöz, kiegyensúlyozottságunkhoz hozzájárul az, hogy mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben, akár érzetileg, akár esztétikailag. A mozgásnélküliség az egyik fő okozója az ember frusztrációjának közvetlenül és közvetetten is. Amikor nehéz elindulnom, mindig arra gondolok, hogy csak az elindulás és maximum az első pár perc a nehéz. Már általában edzés közben megjön az „étvágy”, az utánaérzés pedig mindig a következő: megérte!

Életmódod szempontjából bátorságod is lenyűgöző, korábban már felvetted a harcot a mellrák megelőzésének küzdelmében is: masztektómiát végeztek el Rajtad, melyről Insatgramodon is beszámolva ezreknek erőt adtál és motiváltál minden nőt a megelőzés fontosságára. Úgy gondolom, hogy egy nőnek ez hatalmas és meghatározó döntés, melyet nem mindenki merne meglépni. Hogyan derült ki egyáltalán a betegségre való hajlamod?

Réka: Édesanyám minden lehetséges nőgyógyászati rákot elszenvedett. Végül a petefészekrák áttétjei okozták a halálát. Az onkológusa végeztette el nála a genetikai vérvizsgálatot életének utolsó évében, majd mikor nála kiderült ez a hajlam (BRCA2 pozititás), mivel 50%-ban öröklődő, javasolta nekem és a nővéremnek is. Én pár hónap múlva elmentem a vizsgálatra és sajnos kiderült, hogy örököltem anyukámtól ezt a mutációt, azaz a nőgyógyászati rákokra való hajlamot, ami a mellrák esetében 80-90%, a petefészekrák esetében 30-40%.

Egyértelmű volt számodra, mi a következő lépés?

Réka: Nem volt kérdés. Szerintem már a vizsgálatra való regisztráláskor az embernek tudnia kell, hogy mi lesz és mit tesz, ha nem kedvező az eredmény. Addig nem is érdemes elmenni, mert csak pánikot szül. Tájékoztódni tehát már a vizsgálat előtt tájékozódtam akár a magyar, akár a nemzetközi gyakorlatot tekintve. A vizsgálat után pedig már célzottan mentem orvosi konzultációkra. Elég egyértelműen kiderült, hogy az orvostudomány mai állása szerint a legnagyobb kockázatcsökkentő prevenció jelenleg a mellrák és a petefészekrák esetében is a mellszövet (masztektómia) és a petefészek eltávolítása. Emellett persze fontosak a szűrések is, amiről rengetegszer hallunk. De mindig hangsúlyozom, a szűrések arra alkalmasak, hogy a betegséget nagyobb eséllyel korai stádiumban észrevegyék. Én viszont a betegséget megelőzni szerettem volna, a lehető legnagyobb eséllyel.

Most regenerálódsz? Tart még a felépülés?

Réka: Két műtétből állt a masztektómia – 2018. márciusban volt a szöveteltávolítás, decemberben pedig a rekonstrukció. Nemrég járt le a második etap 6 hetes lábadozása, ami szigorú sportnélküliséget jelentett. Nehéz volt, de megérte, ha arra gondolok, mennyit nyertem vele. De ez „csak” a mellrák része.
Még vár rám a petefészekeltávolítás a jövőben – pár év múlva tervezem, de mindenképpen 5 éven belül szeretném. Ez szerintem egy sokkal nagyobb döntés egyébként, bár műtéti szempontból kisebb műveletnek számít. Az élettani hatása ugyanis sokkal számottevőbb: nemcsak azért, mert a gyerekvállalást korlátozza, hanem mert nagy és hirtelen hormonális változással jár.

Mik azok a momentumok még az életedben, amelyekkel odafigyelsz az egyes betegségek kialakulásának megelőzésére?

Réka: Egészségesen étkezem, ez nagyon fontos. És most már egészségesen is iszom. Eddig ezt nem mondhattam el magamról.  Napi szinten ittam a cola lightot és energiaitalt is. Nyáron letettem mindkettőt, és napi két KV-ra és sok vízre cseréltem. Ez egy nagy változás például. Próbálok most már többet aludni, napi 7 órát. Kezdem érezni ennek is a fontosságát az edzéseim kapcsán is, de a napi hangulatot, vagy az arcbőr minőségét is nagyban befolyásolja az alvás mennyisége. 🙂 A korral pedig egyre fontosabbanak látom a szűrővizsgálatokat (rákszűrés, tüdőszűrés, anyajegyszűrés, belgyógyászati általános kivizsgálás, kardiológiai szűrések, stb.) és a rendszeres terheléses állapotfelmérést.
Van egy elcsépelt mondás: ép testben ép lélek. Ez fordítva is igaz, éppen ezért egyre inkább hiszek a holisztikus szemléletben: ha lélekben jól vagy, testileg is kevesebb baj ér. Az én lelkemnek pedig szüksége van a mozgásra. Ördögi kör.:) Tehát mozogjunk!

Eddig szinte minden eseményünkön ott voltál, sőt, még a sajtótájékoztatóinkon is mindig számíthatunk Rád. Tihanyról és a Knauf Tihanyi Félmaratonról sokszor mondtad, hogy az egyik kedvenc helyszíned és talán még többször látunk futni a parti úton, mint amennyiszer Pesten találkozunk. Ott leszel idén is?

Réka: Tihany egészen különleges helyszín a Balaton partján minden szempontból. Nyilván az elfogultság is beszél belőlem, de ha a hely szelleme át tud itatni egy rendezvényt, akkor az biztosan Tihany. A pálya is kihívás, bármennyire gyorsítjátok is, de ez a szépsége☺ Nagyon sokat köszönhetek ennek a tájnak, többek között ezt a versenyt is. Minden alkalommal, amikor itt futok, legyen az edzés vagy verseny, igazi lelki felfrissülés. Még nem tudom milyen távon, de egészen biztosan ott leszek!

Rólad is tudjuk, hogy Balaton mániás vagy. Tavaly az első újHÁZ Centrum Napfelkelte Félmaraton versenyünk a Balaton mániásoknak született, hiszen egy hatalmas hajóról és a Balaton közepéről indul, ráadásul a legszebb napfelkeltével, amit közösen néztük meg. Kategóriádban győztél is, ugye talizunk ott is?

Réka: Ha minden a tervek szerint alakul, éppen a fő féltávú triatlonversenyem után leszek egy héttel a verseny napján, így vissza kell fogni az agarakat. Ahogy ismerem magamat, nagy valószínűséggel a balatoni nyaralónkban regenerálódok a gyerekekkel. De egy félmaraton levezetőnek mindenképpen jöhet, pláne a Balaton partján napfelkeltében! Utána pedig tekerek vissza Fövenyesre, hogy a legkisebbik fiam születésnapi zsúrját készítsem elő. Ez az ő napja is, úgyhogy a dátum duplán lesz piros betűs a naptáramban! Hatalmas élmény volt, nem hagyhatom ki idén sem!

Köszönjük szépen az őszinte és mély interjút, jó volt Veled újra beszélgetni! A versenyeken talákozunk.