táplálkozás Archives - Futniszép.hu

Egy igazán különleges növény nyomában

Az avokádó egy olyan univerzális növény, amely gyümölcs, zöldség és gyógynövény is egyben. Jó hatással van a szív- és érrendszeri problémákra, és vitamintartalmának köszönhetően pedig kitűnő antioxidáns.

Az avokadót (Persea americana) spanyol hódítók a XVI. században hozták be Mexikóból Európába. A babérfélék családjába tartozik, trópusi fán termő gyümölcs. Színe zöldes fekete, alakja körteformájú, héja fajtától függően sima vagy ráncolt. Az avokádófa gyümölcsét fogyasztjuk, melynek íze semleges. Magjából hidegen sajtolt olajat nyernek.

avocado-tree
Az avokádó telítetlen zsírsavakban gazdag, B-, C-, E- és A-vitamint tartalmaz. Az érett gyümölcsben káliumot, foszfort, vasat, nátriumot valamint kalciumot és magnéziumot is megtalálható. Jó hatással van a szív- és érrendszeri problémákra, vitamintartalmának köszönhetően pedig kitűnő antioxidáns. Az avokádó magas olajtartalmánál fogva kiváló bőrápoló szer a kiszáradt bőrre. Általában érzékeny típusú bőrre alkalmazzák. Segítséget nyújt ekcéma megelőző kezelése esetén és csökkenti a koleszterinszintet.

A gyümölcs magjából gyógyszirupot állítanak elő, amely alkalmas reumatikus fájdalmak enyhítésére. Az avokádó olaj táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magas A-vitamin- és E-vitamin-tartalmának köszönhetőben jó az ekcéma kezelésére.

És akkor most jöjjön két kiváló recept, ebből az univerzális növényből 🙂

AVOKÁDÓS CSIRKESALÁTA
Hozzávaló:
2 avokádó
1 grillezett csirkemell
1 uborka
1 szál halványítózeller
1 kaliforniai paprika
1 újhagyma
szerecsendió

porcukor
frissen őrölt fekete bors
2 evőkanál majonéz

Elkészítés: Felszeletelem az uborkát, a zellert, a hagymát. Felkarikázom a paprikát és a zöldségeket egy tálban összekeverem. Megpucolom és vékony szeletekre vágom az avokádót, a csirkemellet felkockázom és mindkettőt a salátához adom. A majonézt kikeverem egy kis szerecsendióval, borssal, citromlével, sóval, cukorral és tejföllel lazítom. Ezzel az öntettel átkeverem a salátát és tálalom.

avo

AVOKÁDÓS SMOOTHIE
Hozzávalók:
1 db érett avokádó
20 dkg ananász
3 dl 100%-os narancslé
1 evőkanál méz
1 teáskanál citromlé
4 jégkocka

Elkészítés: Az avokádót és az ananászt megpucolom, s apró darabokra vágom. Egy mély edénybe teszem a kockákat, majd hozzáadom a mézet, a citrom- és a narancslevet. Botmixerrel elsimítom. A jégkockákat két hosszú pohárba teszem, ráöntöm a gyümölcslevet, és már kínálom is.

Richard Nerurkar étkezési tanácsai

Richard Nerurkar Nagy-Britannia legsikeresebb maratoni futója (2:08:36) volt a 90-es években. 2000-ben kiadott „Maratoni futás mindenkinek” című könyvében számos hasznos tanácsot ad kezdő és haladó maratonfutók számára egyaránt. Nézzük, mit tanácsol Nerurkar az étkezéssel kapcsolatban!

A legfontosabb tanács, hogy a futásra úgy kell tekintenünk, mint életünk szerves részére. Sportolónak lenni egy napi 24 órás állás, azaz a jó eredmények eléréséhez nem csak az edzések alatt, hanem azokon kívül is úgy kell élnünk, hogy szervezetünknek megadjunk mindent, amire szüksége van. Tehát megfelelően kell táplálkozni és pihenni is.

“Az üres zsákot nem lehet felállítani.” – mondják az afrikaiak, és ez a mondás a sportolókra fokozottan érvényes: a rendszeres edzésekhez nagyon sok energiára van szükség. De nem csak a bevitt kalóriamennyiség számít. Figyelnünk kell arra is, hogy az arányokat eltaláljuk, azaz a megfelelő táplálékfajtákat a megfelelő mennyiségben fogyasszuk. Nerurkar szerint érdemes a táplálkozás területén is követni az afrikai futókat, akiknek étrendje szénhidrátban gazdag, zsírban szegény és mérsékelt mennyiségű fehérjét tartalmaz.

Ezen felül az értekések időzítése is fontos. Figyeljünk oda, hogy lehetőség szerint nap közben sose legyen üres a gyomrunk, tehát energiaszintünk maradjon állandó. Általános tapasztalat, hogy edzés előtt két órával már nem tanácsos enni, mert ez túlságosan megterheli a gyomrot. Edzés után viszont javasolt minél gyorsabban, ha lehetséges, egy órán belül, megkezdeni a tápanyag-utánpótlást, hiszen a szervezetünknek szüksége van az energiára a minél gyorsabb regenerálódáshoz. Futások után minél gyorsabban együnk mindig egy keveset, pl. néhány pirítóst vagy teasüteményt, esetleg egy banánt és öblítsük le egy pohár vízzel vagy gyümölcslével.

Szervezetünk üzemanyagellátó-rendszerének megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrátra van szüksége, hogy a kemény edzésekhez szükséges energiát biztosítani tudja. A napi kalória bevitel nagyjából 60-70%-a származzon tehát szénhidrátokból. Javasolt a kenyér, a főtt tészta, a burgonya, a rizs és a különféle gabonapelyhek fogyasztása. Javasolt minden étkezéshez egy kevés gyümölcs elfogyasztása is.

Szervezetünknek bizonyos mennyiségű zsírra is szüksége van az energiaszerzési és a regenerálódási folyamatok során. Ezért, még ha szeretnénk is fogyni, figyelnünk kell arra, hogy 10-20%-nyi zsírt tartalmazzon étrendünk. Vannak egészséges és kevésbé egészséges zsírok, mi törekedjünk lehetőség szerint az egészségesebb (telítetlen) zsírsavakat tartalmazó ételek választására, mint például a halfélék, az olivaolaj és a napraforgóolaj. Kerüljük az egészségtelenebb, telített zsírsavakban gazdag ételeket, mint a chips, keksz, olajban sült ételek, zsíros tejtermékek vagy a majonéz.

A fehérjék tegyék ki napi kalória bevitelünk fennmaradó 15-20%-át. Ezek többek között a test regenerálódásánál, a szervezet felépítő, helyreállító folyamataiban elengedhetetlenek. A fehérjebevitelnél próbáljunk figyelni az étel zsírtartalmára is: egy nagy szelet kövér hús nem a legjobb választás, mert bár kétség kívül tartalmazza a szükséges fehérjemennyiséget, túlontúl nagy a zsírtartalma. Inkább olyan fehérjeforrásokat válasszunk, mint a sovány vörös húsok, a baromfihús, a hal, a tej, a sovány sajtok, a tojás és a hüvelyesek (pl. tofu, szójabab).

Ha kemény edzéseket végzünk, érdemes hetente egyszer ellenőrizni testsúlyunkat, hogy ellenőrizzük, nem eszünk-e túl keveset vagy éppen túl sokat. Cél ilyenkor a testsúly állandó szinten tartása. Ugyanez a módszer alkalmas annak ellenőrzésére is, hogy elengedő folyadékot fogyasztunk-e hosszabb (különösen meleg időben végzett) edzések alatt. Ha edzés utáni testsúlyunk kisebb, mint az edzés előtt, valószínűleg elégtelen volt a folyadék utánpótlás, tehát legközelebb többet kell innunk. Ugyanígy az elégtelen folyadékbevitel jele lehet a sötét sárgává váló, azaz „besűrűsödő” vizelet is.

Mintamenü
Nézzük meg mindezt a gyakorlatban! Íme egy Nerurkar-féle mintamenü a maratoni felkészülés egyik napjára:

Reggeli: 1 pohár narancslé, gabonapehely + banán + sovány tej, pirítós margarinnal és mézzel vagy lekvárral, tea vagy kávé
Tízórai: alma és gyümölcstea
Ebéd: sajtos-sonkás szendvics + paradicsom, sovány joghurt, kiwi,1 pohár víz
Uzsonna: teasütemény + dzsem, egy csésze tea
Vacsora: spenótsaláta, grillezett halfilé + rizs + brokkoli, egy szelet répatorta, kamillatea.

A fenti menüből a tízórai vagy az uzsonna elhagyható, attól függően, hogy mikor végezzük az edzésünket.

Szénhidrátfeltöltés

Fontos a szervezet glikogénraktárainak (szénhidrát-készletének) teljes feltöltése a hosszú verseny előtt, hogy minél kevésbé kényszerüljön szervezetünk a jóval kevésbé hatékony zsírból történő energianyerésre támaszkodni verseny közben. A feltöltést érdemes már a verseny előtt három nappal megkezdeni, azaz ha vasárnap van a maraton, már pénteken és szombaton is fogyasszunk szénhidrátban gazdag ételeket. Fontos, hogy ilyenkor igyunk is többet, ezzel segítve szervezetünket a megnövekedett szénhidrátmennyiség feldolgozásában.

Ha jól megvacsoráztunk verseny előtti este, akkor a rajt reggelén már nem kell sokat enni. Nerurkar pl. ilyenkor egy pohár narancslevet, pár szelet mézes pirítóst és egy csésze teát fogyaszt, de mindig legalább 3 órával a rajt előtt.

Folyadékbevitel futás közben

A versenyt megelőző napon 2-3 liter folyadékot is érdemes fogyasztani, sőt még a verseny reggelén is javasolt több deci folyadékot meginni, persze nem egyszerre. Nerurkar pl. a verseny előtti két órában rendszeresen iszik pár korty energiaitalt, és az ivást csak a rajt előtt 30 perccel hagyja abba. A maraton során fontos, hogy rendszeresen igyunk, mondjuk 5 km-enként egy keveset. Ihatunk vizet vagy energiaitalt, a lényeg,hogy ne hagyjuk, hogy kialakuljon a szomjúságérzet, mert az már azt jelzi, keveset ittunk, elkezdtünk kiszáradni!
Verseny után minél gyorsabban folytassuk a folyadékbevitelt!

Mindenkinek magának kell kikísérleteznie a számára megfelelő verseny közbeni frissítést. A kísérletezést azonban sose versenyeken végezzük, erre legmegfelelőbbek a laza hosszú edzések! A cél az legyen, hogy a maraton napján úgy álljunk oda a rajthoz, hogy a tervezett kilométer részidők mellett azt is pontosan tudjuk, mikor mit fogunk enni és inni!

 

Forrás:
http://edzesonline.hu/cikk/528/egy_profi_velemenye_futok_helyes_taplalkozasarol
http://southernrunningguide.com/images/news/2010/richard_nerurkar.jpg

Bajnokok eledele

Egy kutatásban tíz, edzőtáborban résztvevő kenyai elitfutó edzési és étkezési szokásait követték nyomon. A vizsgált csoportban több olimpiai érmes és világbajnoki aranyérmes is volt. Átlagéletkoruk 21 év, átlagmagasságuk 1, 75 méter. Testsúlyuk átlagban 58,6 kilogramm, testzsírszázalékuk 6-10% között mozgott.

A tanulmány decemberben készült, amikorra az atléták elérték legjobb formájukat a kenyai mezeifutó-versenyekre. Naponta ötször étkeztek, a következő menetrend szerint:

Reggeli: 8:00 Tízórai: 10:00 Ebéd: 13:00 Uzsonna: 16:00 Vacsora: 19:00

A futók étrendjére nem volt jellemző a túlzott változatosság, tápanyagaik nagy része növényi eredetű táplálékból származott. Legfőbb élelmiszerük a kenyér, főtt rizs, burgonya, zabkása, káposzta, bab és nemzeti eledelük, az ugali (főtt kukoricakásából készült golyócskák). Húst (főleg marhahúst) hetente négy alkalommal, kevés mennyiségben (kb. 10 dkg) ettek. Innivalóként főleg teát fogyasztottak sok tejjel és cukorral. A futók ezenkívül semmilyen táplálék-kiegészítőt, ásványi anyagot vagy vitamint nem szedtek.

A vizsgálat ideje alatt az atléták naponta kétszer edzettek: az első edzés reggel hat órakor kezdődött, a 10-16 kilométeres táv egy részében teljes sebességgel és erőbedobással futottak, egyébként az iram változó volt. A délutáni edzés során 6-10 kilométert teljesítettek kényelmes tempóban. Heti edzésmennyiségük elérte a 140 kilométert. Ami érdekes, hogy a futók naponta 1 óra, 1 óra 10 percnél többet nem töltöttek futással, a minőségi edzés (gyors tempójú iramfutás) ezen belül átlagosan csupán 23 percre jött ki.

Étkezésük során a napi kalóriabevitel 86%-a növényi forrásból származott, ezen belül az ugali részaránya 23% volt. A legmeglepőbb nem is ez, hanem, hogy a második legnagyobb szénhidrátforrásuk (20%) az egyszerű cukor. Az atléták számára a cukor könnyen és gyorsan hozzáférhető glikogénforrás.

Kalóriabevitel szempontjából négy nagy táplálékcsoport különült el: Ugali 23%, cukor 20%, rizs 14%, és tej 13%. Az összes többi ételcsoport (kenyér, bab, stb.) részesedése a teljes kalóriabevitelből egyenként nem volt több 6%-nál.

Még érdekesebb a napi kalóriamennyiség tápanyagok szerinti megoszlása:

szénhidrát: 76%, fehérje:10-11%, zsír:13%. Ilyen magas szénhidrát-bevitel nem jellemző a világ más tájain sehol sem (kivéve a szintén kiváló hosszútávfutó tarahumara indiánok körében, akik a mexikói Sierra Madre hegyei között élnek).

A kenyaiak másik titka, hogy edzés után egy órán belül mindig esznek. Ebben a rövid időszakban maximalizálódik ugyanis a glikogénszintézis, ezért megfelelő szénhidrátmennyiség szükséges a gyors pótláshoz. Ha ez megtörténik, az izmok hamar regenerálódnak, így elkerülhető a fáradtság.

Összességében elmondható, hogy a kenyai futók sikerüket – az edzésen kívül – a magas szénhidrát-bevitelnek, a megfelelő fehérjefogyasztásnak és az étkezések tökéletes időzítésének köszönhetik. A kenyaiak nemcsak jól futnak, de megfelelően is étkeznek, úgyhogy mi csak tanulhatunk tőlük.

A teljes tanulmány eredeti címe: Eating practices of the best endurance athletes in the world

Forrás:
http://kep.cdn.index.hu/1/0/977/9773/97734/9773405_07a44de60c24c803c2b177efaadeddb9_wm.jpg
http://www.futanet.hu/cikk/a-vilag-legjobb-hosszutavfutoinak-etkezesi-szokasai